Zsenge gyermekkoromban agyaltam ezen. Az adórendszer jelen állapotában ugye egy könnyen kijátszható fos szisztéma. A becsületességet büntető, a becstelenséget díjazó szabályozás pedig sohasem volt igazi megoldás a problémákra.
Mindenki tudja, mindenki felelős, hiszen cinkos mosollyal összekacsintunk a szervízessel, a kínai büfé eladójával, és a számla nélkül dolgozó ügyvéddel. A lényeg az, hogy a szecsuáni csirke vagy a dauervíz 20 forinttal olcsóbb legyen, az persze már nem érdekel minket, hogy a jövedelemadónk emiatt az egekbe szökik. Ha adózunk egyáltalán.
"számla nélkül hetven, számlával száz." Fehérítés? Leszarom! Legyen inkább csak hetven, a maradék 30-ból jól berúgok, az majd megnyugtatja háborgó lelkiismeretemet.
A probléma az, hogy egyáltalán nem lenne megoldhatatlan a dolog.
Csak épp el kellene fogadnunk, hogy az adórendszer soha nem progresszív. Az kell hozzá, hogy ne lobogtassunk "Fizessenek a gazdagok!" festékszórózott fanyelű papírjelmondatokat aranyigazság gyanánt. Tudomásul kell vennünk, hogy a gazdagoknak van a legtöbb lehetősége az adó elkerülésére, ha ő progresszív rendszerben korrekt mennyiségű adót fizet, az többnyire hobbi, vagy becsületes idiotizmus.
A vagyonos ember megteheti, hogy cége székhelyét oda tegye, ahol legkisebb a nyereségadó, hogy költségként leírjon luxusautót, nyaralást. A melós meg ott adózik, ahol a lapátnyélre támaszkodni kénytelen.
Van viszont egy igazságos adónem. A többi adónem mértékének meghatározásánál az adózók egymás torkának ugranak: legyen reform, legyen háború a feketegazdaság ellen, csak ne az én kertemben. Szép idegen szóval: NIMBY.
A megoldás: A FORGALMI ADÓ. Így, nagybetűvel. (a kis Nemecsek igencsak irigykedik)
A forgalmi adónál tiszta a kép: ha költöd a pénzed: fizetsz. Ha van erőd autót, vagy kannásbort venni, hát fizesd be utána az áfát. Egyszerű, áttekinthető, és igazságos.
Emeljük fel hát az áfát az egekbe, és csökkentsük a többi terhet. Egy lépcsőben nő az infláció, de a pénz úgyis csak szimbólum, általános egyenértékes, mindegy hát hogy a nadrág szárát centiben, vagy rőfben mérjük.
Ha külföldre (EU-n belül) viszed a terméket, a forgalmi adó visszaigényelhető, tehát az ország makrogazdasági versenyképességét nem rontja. Ha a forgalmi adó növelésével arányosan csökkentjük a munkára és vállalkozásra jutó terheket, akkor egyrészt keresletet teremtünk, másrészt munkahelyeket óvunk meg.
A dolog sajna nem problémamentes.
Lennének vesztesei is ennek a váltásnak: azok, akik korábban sem fizettek adót. A fekete és szürkegazdaság nagyobb cápái bajban lesznek. A szívem vérezne értük. Muszáj lesz dolgozniuk, és fizetniük a csúcsszolgáltatónk - az állam - tevékenységéért. Ó jaj.
Na és az adóvisszaigénylés. Ez a másik kedvencem.
A forgalmi adót vissza lehet igényelni, és ez persze indokolt is, tekintve a termék és szolgáltatás továbbértékesítésének a lehetőségét. Ha magasabb, akkor a cégek likviditását nagyban lerontja - több forgótőkét kell rendelkezésre tartani. Kevesebb zsetontalan Kft lenne.
Mivel az ÁFA teljes egészében visszaigényelhető, ezért ma végtelen hosszú eladói-vevői kígyó alakulhat ki, gyakorlatilag költségmentesen.
Ez a magyar gazdaság másik rákfenéje.
Hárman építik az autópályát két kft alkalmazottjaként, akiket egy alvállalkozó bízott meg, hogy teljesíteni tudja a megrendelést, amit az "Kátyútépítő Rt." kapott a fővállalkozótól. A melósok bére óránként kétezer forint, és ez alig nő tízszeresére, mire a fővállalkozóhoz jut a számla. Mi, az adófizetők húszszorosát csengetjük ki.
Komolyan mondom, hogy inkább lerakom ölemből a laptopot, és kimegyek az autópályaépítkezésre kavicsot egyengetni, azért a pénzért, amit az adómból erre vonnak.
NE LEGYEN AZ ÁFA TELJES EGÉSZÉBEN VISSZAIGÉNYELHETŐ!
A kígyót a láthatatlan kéz rövidre vágja, az óriáskígyó pedig vagy alkalmazkodik, vagy éhendöglik.
És akkor nem lesz olyan, hogy elfogy a pénz mire elérne a nyomorult kisvállalkozókig, akik azóta is a Megyeri-híd előtt tüntetnek a talicskáravalóért.
Csak rajtunk múlik.
Kommentek