Pókertanulságok blog

Felnyomtam a kisérleti bankrollomat 1400 dollárra. Aztán visszaesés 1200-ra. Az ingadozás kissé megvisel... Nem tudok elvonatkoztatni a zsetonok pénzértékétől, és egy csomó hibás döntést hoztam meg az utóbbi időben.

Felteszek pókerezés helyett valami komolyzenét, és bezabálok mákos pittyputtyból. Az faja! Már csak ezért is érdemes volt a Don Pepe szóróanyagát nem kidobnom.

Ó, Fortúna, hűtlen Luna, állhatatlan, csalfa Hold! Olykor megversz, olykor kedvelsz, nem jut hozzám bú és gond, egyszer látlak, eltűnsz másnap,  borul le rám nagy sötét, elszáll minden kedvem, kincsem, bajt hoz rám csak föld és ég.  Szörnyű sors ver, átkos sors ver, forgat, mint rút, nagy kerék. Balga végzet! Semmi így lett, amit adtál rég elénk. Hajdan szépen, vígan éltem, hűtlen Hold már fényt nem ád, kedvem, pénzem, mit nemrégen nékem adtál, mind elszállt.  Tőled féltem, ez lett végem, kedved hozzám csalfa volt. Árván, félve hullok térdre: újra nagy légy, régi Hold! Ez a sorsunk: nyögve hordunk mindent, mit bús végzet ád, s bajban, jajban, síró dalban visszavárunk, Fortúnánk!

Lassatuc felejim szümtuekhel mic vogmuc: én például most villogok klasszikus műveltségemmel - tehát egy sznob fasz.

Amúgy elkámpicsorodásom alighanem észlelte is az a pókeroldal ahol játszogatok, mivel felkerültem náluk valami leaderboard nevű megvesztegetési listára, és a hobbimat megtámogatták nagyhirtelen egy kis ruhaneművel, illetve pénzmaggal.

Köszi szupport.

És még mielőtt elfelejteném: köszi Fortuna, puszi a hasadra!